Zsoltárok könyve

A fogságból megszabadultak imádsága és reménysége

85 A karmesternek: Kórah fiainak zsoltára.

2 Jóakarattal voltál, Uram, földedhez.

Jóra fordítottad Jákób sorsát.

3 Megbocsátottad néped álnokságát,

elfedezted minden bűnét. Szela

4 Visszafogtad nagy haragodat,

elfordítottad haragod hevét.

5 Állíts helyre minket, szabadító Istenünk,

és szűnjék meg neheztelésed ellenünk!

6 Vajon örökké haragszol ránk?

Nemzedékről nemzedékre tart haragod?

7 Nem elevenítesz-e meg minket újra,

hogy néped örvendezhessen benned?

8 Mutasd meg nekünk, Uram, kegyelmedet,

és add nekünk szabadításodat!

9 Hadd halljam meg, mit szól az Úr Isten!

Bizony, békességet hirdet

népének és kegyeseinek,

hogy ne legyenek újra esztelenek.

10 Bizony, közel van szabadítása

az őt félőkhöz,

hogy dicsősége lakozzék földünkön.

11 A kegyelem és hűség összetalálkozik,

az igazság és békesség megcsókolja egymást.

12 Hűség sarjad a földből,

és igazság tekint alá az égből.

13 Az Úr is megadja a jót,

és földünk is megtermi gyümölcsét.

14 Igazság jár előtte,

és utat készít lépteinek.