Zsoltárok könyve

Könyörgés oltalomért

28 Dávidé.

Hozzád kiáltok, Uram, kősziklám.

Ne fordulj el szótlanul tőlem,

mert ha néma maradsz,

hasonló leszek a sírba szállókhoz.

2 Halld meg esedezésem hangját,

amikor hozzád kiáltok,

és amikor fölemelem kezemet

szentséged lakhelye felé.

3 Ne számlálj engem a hitetlenek

és gonosztevők közé,

akik békességgel szólnak felebarátaikhoz,

szívükben pedig gonoszság van.

4 Fizess meg nekik cselekedeteik

és gonosz szándékuk szerint.

Kezük munkája szerint fizess meg nekik.

Add meg nekik, amit érdemelnek!

5 Mivel nem figyelnek az Úr cselekedeteire

és kezének munkáira,

lerontja és nem építi fel őket.

6 Áldott az Úr,

mert meghallgatta könyörgésem szavát!

7 Erőm és pajzsom az Úr,

benne bízik szívem.

Megsegített, ezért örvend a szívem,

és hálát adok neki énekemmel.

8 Népének erőssége az Úr,

és fölkentjének megtartóereje.

9 Segítsd meg népedet,

és áldd meg örökségedet,

legeltesd és magasztald fel őt mindörökké!