Zsoltárok könyve

Az igaz bűnbánat boldogsága

32 Dávid tanítása.

Boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott,

vétke elfedeztetett.

2 Boldog ember az,

akinek az Úr nem tulajdonít bűnt,

akinek lelkében nincsen csalárdság.

3 Amíg hallgattam, megavultak csontjaim

a naphosszat tartó jajgatás miatt.

4 Míg éjjel-nappal rám nehezedett a kezed,

ellankadt az életerőm, mint a nyári hőségben. Szela

5 Vétkemet bevallottam neked,

bűnömet nem fedeztem el. Azt mondtam:

„Bevallom hamisságomat az Úrnak”,

és te elvetted rólam bűnömet,

amellyel vétettem. Szela

6 Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes,

amíg még megtalálhat.

Ha a nagy vizek áradnának is,

nem érhetik el őt.

7 Te vagy oltalmam,

te mentesz meg a veszedelemtől.

Körülveszel engem a szabadulás örömével. Szela

8 Bölccsé teszlek és megtanítalak téged,

hogy melyik úton járj;

szememmel tanácsollak téged.

9 Ne legyetek oktalanok,

mint a ló és az öszvér,

amelynek kantárral és zablával

kell szorítani az állát,

másképpen nem enged neked.

10 Sok bánata van a gonosznak,

de aki bízik az Úrban,

azt ő kegyelemmel veszi körül.

11 Örüljetek az Úrban, ujjongjatok, ti igazak!

Vigadozzatok mindnyájan, ti tiszta szívűek!