Az igaz bűnbánat boldogsága
32 Dávid tanítása.
Boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott,
vétke elfedeztetett.
2 Boldog ember az,
akinek az Úr nem tulajdonít bűnt,
akinek lelkében∆ nincsen csalárdság.
3 Amíg hallgattam, megavultak csontjaim
a naphosszat tartó jajgatás miatt.
4 Míg éjjel-nappal rám nehezedett a kezed,
ellankadt az életerőm, mint a nyári hőségben. Szela
5 Vétkemet bevallottam neked,
bűnömet nem fedeztem el. Azt mondtam:
„Bevallom hamisságomat az Úrnak”,
és te elvetted rólam bűnömet,
amellyel vétettem. Szela
6 Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes,
amíg még megtalálhat.
Ha a nagy vizek áradnának is,
nem érhetik el őt.
7 Te vagy oltalmam,
te mentesz meg a veszedelemtől.
Körülveszel engem a szabadulás örömével. Szela
8 Bölccsé teszlek és megtanítalak téged,
hogy melyik úton járj;
szememmel tanácsollak téged.
9 Ne legyetek oktalanok,
mint a ló és az öszvér,
amelynek kantárral és zablával
kell szorítani az állát,
másképpen nem enged neked.
10 Sok bánata van a gonosznak,
de aki bízik az Úrban,
azt ő kegyelemmel veszi körül.
11 Örüljetek az Úrban, ujjongjatok, ti igazak!
Vigadozzatok mindnyájan, ti tiszta szívűek!