Zsoltárok könyve

Dávid magasztalja Isten emberek iránti jóságát

8 A karmesternek: a „Szőlőtaposók” dallamára. Dávid zsoltára.

2 Urunk, Istenünk,

mily felséges a neved az egész földön,

az egekre helyezted dicsőségedet!

3 A csecsemők és csecsszopók szája által

erősíted meg hatalmadat ellenfeleiddel szemben,

hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót.

4 Mikor látom az eget, ujjaid munkáját,

a holdat és a csillagokat, amelyeket elrendeztél,

5 azt mondom:

Micsoda az ember, hogy megemlékezel róla,

és az ember fia, hogy gondod van rá?

6 Hiszen csak kevéssel tetted kisebbé Istennél,

dicsőséggel és tisztességgel koronáztad meg őt!

7 Úrrá tetted őt kezed munkáin,

mindent a lába alá vetettél:

8 juhokat és mindenféle jószágot,

sőt még a mezei vadakat is,

9 az ég madarait és a tenger halait,

mindent, ami a tenger ösvényein jár.

10 Urunk, Istenünk,

mily felséges a neved az egész földön!