Dávid magasztalja Isten emberek iránti jóságát
8 A karmesternek: a „Szőlőtaposók” dallamára. Dávid zsoltára.
2 Urunk, Istenünk,
mily felséges a neved az egész földön,
az egekre helyezted dicsőségedet!
3 A csecsemők és csecsszopók szája által
erősíted meg hatalmadat ellenfeleiddel szemben,
hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót.
4 Mikor látom az eget, ujjaid munkáját,
a holdat és a csillagokat, amelyeket elrendeztél,
5 azt mondom:
Micsoda az ember, hogy megemlékezel róla,
és az ember fia, hogy gondod van rá?
6 Hiszen csak kevéssel tetted kisebbé Istennél,
dicsőséggel és tisztességgel koronáztad meg őt!
7 Úrrá tetted őt kezed munkáin,
mindent a lába alá vetettél:
8 juhokat és mindenféle jószágot,
sőt még a mezei vadakat is,
9 az ég madarait és a tenger halait,
mindent, ami a tenger ösvényein jár.
10 Urunk, Istenünk,
mily felséges a neved az egész földön!