Az Úr gyűlöli a gonoszságot, de megáldja az igazakat
5 A karmesternek: fúvós hangszerre.
Dávid zsoltára.
2 Uram, figyelj beszédemre,
értsd meg sóhajtásomat!
3 Ügyelj kiáltásomra,
én Királyom és én Istenem,
mert hozzád imádkozom!
4 Uram, jó reggel halld meg hangomat.
Jó reggel eléd készülök, és várlak.
5 Mert nem olyan Isten vagy te,
aki a hamisságban gyönyörködnél,
nem lakhat nálad gonosz.
6 Nem állhatnak meg szemed előtt a kevélyek,
gyűlölsz mindenkit, aki bűnt cselekszik.
7 Elveszíted, akik hazugságot szólnak,
a vérszomjas és álnok embert gyűlöli az Úr.
8 Én pedig nagy kegyelmedből
bemehetek házadba,
leborulok szent templomodban,
mert tisztellek téged.
9 Uram, vezess engem igazságodban,
ellenségeim miatt egyengesd előttem utadat!
10 Mert nincsen szájukban igazság, bensőjük csupa álnokság.
Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel hízelegnek.
11 Ítéld el őket, Istenem,
essenek el saját fondorlataik miatt!
Taszítsd el őket sok vétkük miatt,
mert fellázadtak ellened.
12 De örüljenek mindnyájan,
akik menedéket leltek nálad;
örökké vigadjanak, mert te megoltalmazod őket.
Örvendeznek benned, akik szeretik nevedet.
13 Mert te, Uram, megáldod az igazat,
körülveszed jóvoltoddal, mint egy pajzzsal.