Az Úr gyűlöli a gonoszságot, de megáldja az igazakat

5 A karmesternek: fúvós hangszerre.

Dávid zsoltára.

2 Uram, figyelj beszédemre,

értsd meg sóhajtásomat!

3 Ügyelj kiáltásomra,

én Királyom és én Istenem,

mert hozzád imádkozom!

4 Uram, jó reggel halld meg hangomat.

Jó reggel eléd készülök, és várlak.

5 Mert nem olyan Isten vagy te,

aki a hamisságban gyönyörködnél,

nem lakhat nálad gonosz.

6 Nem állhatnak meg szemed előtt a kevélyek,

gyűlölsz mindenkit, aki bűnt cselekszik.

7 Elveszíted, akik hazugságot szólnak,

a vérszomjas és álnok embert gyűlöli az Úr.

8 Én pedig nagy kegyelmedből

bemehetek házadba,

leborulok szent templomodban,

mert tisztellek téged.

9 Uram, vezess engem igazságodban,

ellenségeim miatt egyengesd előttem utadat!

10 Mert nincsen szájukban igazság, bensőjük csupa álnokság.

Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel hízelegnek.

11 Ítéld el őket, Istenem,

essenek el saját fondorlataik miatt!

Taszítsd el őket sok vétkük miatt,

mert fellázadtak ellened.

12 De örüljenek mindnyájan,

akik menedéket leltek nálad;

örökké vigadjanak, mert te megoltalmazod őket.

Örvendeznek benned, akik szeretik nevedet.

13 Mert te, Uram, megáldod az igazat,

körülveszed jóvoltoddal, mint egy pajzzsal.