Zsoltárok könyve

Panasz az igazságtalan bírák miatt

58 A karmesternek: a „Ne veszíts el”* dallamára. Dávid bizonyságtétele.

2 Valóban igazat szóltok, ti hatalmasok?

Igazságosan ítéltek-e, ti emberek fiai?

3 Vagy inkább hamisságot

forgattok szívetekben,

kezetek hamisan mér e földön?

4 A gonoszok világra jöttük óta pártütők;

a hazugok már anyjuk méhétől fogva tévelyegnek.

5 Mérgük olyan, mint a kígyó mérge;

olyanok, mint a süket vipera,

amelynek be van zárva a füle.

6 Ezért nem hallja a varázsló szavát,

sem a kígyóbűvölő igézését,

aki jártas a varázslásban.

7 Istenem, törd össze szájukban a fogakat;

az oroszlánok állkapcsát törd össze, Uram!

8 Olvadjanak el, folyjanak szét, mint a víz!

Ha lőni akarnak, nyilaik legyenek tompák.

9 Múljanak el, mint a csiga, amely szétmállik,

vagy mint az asszony koraszülöttje,

aki nem látta meg a napvilágot.

10 Mielőtt megéreznék fazekaitok a tövis tüzét,

elragadja azt a forgószél, akár zöld, akár száraz.*

11 Örül az igaz, ha látja a bosszúállást,

lába a gonosz vérében fürdik.

12 Az emberek pedig ezt mondják:

Mégiscsak van jutalma az igaznak,

bizony van ítélő Isten e földön!