Zsoltárok könyve

Könyörgés szabadulásért

4 A karmesternek: húros hangszerre.

Dávid zsoltára.

2 Hallgass meg, ha kiáltok,

igazságomnak Istene!

Szorultságomból tágas térre vittél engem.

Könyörülj rajtam, és halld meg imádságomat!

3 Emberek fiai! Meddig gyalázzátok dicsőségemet?

Meddig szeretitek a hiábavalóságot,

és meddig keresitek a hazugságot? Szela

4 Tudjátok meg, hogy az Úr kiválasztotta magának a kegyest,

és meghallgat az Úr, ha hozzá kiáltok!

5 Ha haragudtok is, ne vétkezzetek;

beszéljetek a szívetekkel az ágyatokban,

és csillapodjatok! Szela

6 Igaz áldozattal áldozzatok,

és bízzatok az Úrban!

7 Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót?

Hozd fel ránk arcod világosságát, ó, Uram!

8 Nagyobb örömöt adsz így szívembe azokénál,

mint amikor sok a búzájuk és boruk.

9 Békességben fekszem le, és el is alszom,

mert egyedül te adod meg nekem, Uram,

hogy biztonságban lakjam.