Zsoltárok könyve

Isten megszabadít a nyomorúságból

129 Ének fölmenetelkor.

Sokat szorongattak engem ifjúságom óta

– mondja Izráel –,

2 sokat szorongattak engem ifjúságom óta,

mégsem bírtak velem.

3 Szántók szántottak hátamon,

hosszan húzták barázdáikat.

4 Igaz az Úr!

Elszaggatta a gonoszok kötelét.

5 Megszégyenülnek és meghátrálnak

mindazok, akik Siont gyűlölik.

6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű,

amely kiszárad, mielőtt letépnék,

7 amelyet sem arató nem szed markába,

sem kévekötő az ölébe.

8 Az átutazók sem mondják:

„Legyen rajtatok az Úr áldása!

Áldunk benneteket az Úr nevében!”