Panasz Isten házának pusztulása miatt
74 Ászáf tanítása.
Miért vetettél el teljesen, Istenem?
Miért füstölög haragod legelőd juhai ellen?
2 Emlékezzél meg gyülekezetedről,
amelyet régen szereztél,
és örökséged törzséről,
amelyet megváltottál a Sion hegyéről,
amelyen lakoztál!
3 Fordítsd lépteidet oda,
ahol régóta romok vannak:
mindent tönkretett az ellenség szent helyeden!
4 Támadóid a gyülekezésed helyén ordítanak,
kitűzték ott saját jelvényeiket.
5 Úgy tűntek föl, mint akik fejszét emelgetnek
az erdő sűrű fái között.*
6 Faragványait már mind összetörték
fejszével és kalapáccsal.
7 Szent helyedet lángba borították,
neved hajlékát porig alázták.
8 Azt mondták szívükben:
Dúljuk föl őket mindenestül!
Isten minden hajlékát fölgyújtották az országban.
9 Jeleket nem látunk,
próféta sincs többé,
és nincs közöttünk,
aki tudná, hogy meddig tart ez.
10 Istenünk, meddig szidalmazhat a sanyargató?
Örökké gyalázhatja nevedet az ellenség?
11 Miért tartod vissza kezedet?
Vond ki jobbodat kebledből, végezz velük!
12 Mert Isten a királyom kezdettől fogva,
aki szabadulást szerez e földön.
13 Te hasítottad ketté hatalmaddal a tengert,
te törted össze a tengeri szörnyek fejét.
14 Te zúztad szét a leviátán fejeit
és a puszta népének adtad eledelül.
15 Te fakasztottál forrást és patakot,
te szárítottál ki bővizű folyókat.
16 Tied a nappal, az éjszaka is a tied.
Te formáltad a világító testeket és a napot.
17 Te szabtad meg a föld határait;
te szereztél nyarat és telet.
18 Emlékezzél meg erről, Uram,
mert ellenség szidalmaz,
és bolond nép káromolja nevedet.
19 Ne add fenevadaknak galambod lelkét;
szegényeid életéről
ne feledkezzél meg végképp!
20 Tekints szövetségedre,
mert e föld eldugott szögletei is
tele vannak erőszakos helyekkel.
21 Ne maradjon szégyenben az elnyomott,
dicsérjék nevedet a nyomorultak és szűkölködők!
22 Kelj föl, Istenem, és védd a te ügyedet!
Emlékezzél meg a gyalázásról,
amellyel naponként illet téged a bolond!
23 Ne felejtkezzél el ellenségeid szaváról
és támadóid háborgásáról,
amely szüntelen növekszik!