A kegyelmes és hűséges Isten magasztalása
138 Dávidé.
Magasztallak téged teljes szívemből,
énekkel áldalak az istenekkel szemben.
2 Leborulok szent templomod felé,
és magasztalom nevedet kegyelmedért
és igazságodért,
mert mindennél magasztosabbá tetted
nevedet és beszédedet.*
3 Amikor kiáltottam, meghallgattál,
bátorítottál engem, lelkemben erő támadt.*
4 Téged magasztal, Uram,
e föld minden királya,
amikor meghallják szád beszédeit.
5 Énekelnek az Úr útjairól,
mert nagy az Úr dicsősége!
6 Noha felséges az Úr,
mégis meglátja az alázatost,
de a kevélyt csak távolról ismeri.
7 Ha nyomorúságban vergődöm,
te megelevenítesz.
Kinyújtod kezedet ellenségeim haragja ellen,
és jobbod megment engem.
8 Az Úr mindent elvégez értem.
Uram, kegyelmed örökkévaló;
ne hagyd el kezed alkotásait!