Isten dicsősége a természetben és az ő csodálatos törvényei

19 A karmesternek: Dávid zsoltára.

2 Az egek beszélik Isten dicsőségét,

és keze munkáját hirdeti az égboltozat.

3 Nappal a nappalnak mond beszédet,

éj éjnek ad jelentést.

4 Nincs szó, sem beszéd,

nem hallható a hangjuk:

5 mégis elhat szózatuk az egész földre,

és szavuk a világ végére.

Sátrat készített ott a napnak,

6 amely olyan, mint egy vőlegény,

aki a szobájából jön ki.

Örvend, mint egy hős,

hogy pályáját futhatja.

7 Elindul az ég egyik széléről,

s fordulása a másik széléig tart.

Nincs semmi, ami elrejtőzhetne heve elől.

8 Az Úr törvénye tökéletes,

megeleveníti a lelket.

Az Úr bizonyságtétele bizonyos,

bölccsé teszi az együgyűt.

9 Az Úr rendelkezései helyesek,

megvidámítják a szívet.

Az Úr parancsa világos,

megvilágosítja a szemeket.

10 Az Úr félelme tiszta,

megáll mindörökké.

Az Úr ítéletei változhatatlanok,

és minden tekintetben igazságosak.

11 Kivánatosabbak az aranynál,

még a sok színaranynál is.

Édesebbek a méznél,

még a csurgatott méznél is.

12 Szolgádat is figyelmeztetik:

ha megtartja azokat, nagy jutalma van.

13 Ki veheti észre a tévedéseket?

A titkos bűnöktől tisztíts meg engem!

14 Tartsd távol szolgádat az önhittségtől is,

hogy ne uralkodjék rajtam;

akkor feddhetetlen leszek, és sok vétektől tiszta.

15 Legyenek kedvedre valók szám mondásai,

és szívem gondolatai legyenek előtted,

ó, Uram, kősziklám és megváltóm.