Isten dicsősége a természetben és az ő csodálatos törvényei
19 A karmesternek: Dávid zsoltára.
2 Az egek beszélik Isten dicsőségét,
és keze munkáját hirdeti az égboltozat.
3 Nappal a nappalnak mond beszédet,
éj éjnek ad jelentést.
4 Nincs szó, sem beszéd,
nem hallható a hangjuk:
5 mégis elhat szózatuk az egész földre,
és szavuk a világ végére.
Sátrat készített ott a napnak,
6 amely olyan, mint egy vőlegény,
aki a szobájából jön ki.
Örvend, mint egy hős,
hogy pályáját futhatja.
7 Elindul az ég egyik széléről,
s fordulása a másik széléig tart.
Nincs semmi, ami elrejtőzhetne heve elől.
8 Az Úr törvénye tökéletes,
megeleveníti a lelket.
Az Úr bizonyságtétele bizonyos,
bölccsé teszi az együgyűt.
9 Az Úr rendelkezései helyesek,
megvidámítják a szívet.
Az Úr parancsa világos,
megvilágosítja a szemeket.
10 Az Úr félelme tiszta,
megáll mindörökké.
Az Úr ítéletei változhatatlanok,
és minden tekintetben igazságosak.
11 Kivánatosabbak az aranynál,
még a sok színaranynál is.
Édesebbek a méznél,
még a csurgatott méznél is.
12 Szolgádat is figyelmeztetik:
ha megtartja azokat, nagy jutalma van.
13 Ki veheti észre a tévedéseket?
A titkos bűnöktől tisztíts meg engem!
14 Tartsd távol szolgádat az önhittségtől is,
hogy ne uralkodjék rajtam;
akkor feddhetetlen leszek, és sok vétektől tiszta.
15 Legyenek kedvedre valók szám mondásai,
és szívem gondolatai legyenek előtted,
ó, Uram, kősziklám és megváltóm.