Az Úr megsegíti Jeruzsálemet
31 Jaj azoknak,
akik Egyiptomba mennek segítségért,
lovakra támaszkodnak,
a szekerek sokaságában
és a nagyon erős lovasokban bíznak,
de nem néznek Izráel Szentjére,
és nem keresik az Urat!
2 Ám ő is bölcs, és veszedelmet hoz,
beszédeit nem változtatja meg.
Hanem fölkel a gonoszok háza ellen
és a gonosztevők segítői ellen.
3 Hiszen Egyiptom csak ember,
és nem Isten,
és lova is csak test, és nem lélek∆.
Ha kinyújtja kezét az Úr,
megtántorodik a segítő,
elesik a megsegített, és együtt vesznek el.
4 Mert így szólt hozzám az Úr:
Amint az oroszlán és az oroszlánkölyök
morog a zsákmánya mellett,
amikor összegyűlik ellenük
a pásztorok serege,
és nem retten meg kiáltásuktól,
és nem ijed meg zajongásuktól:
úgy száll alá a Seregek Ura,
hogy hadakozzék Sion hegyéért és halmáért!
5 Mint a repdeső madarak,
úgy oltalmazza a Seregek Ura Jeruzsálemet:
oltalmazza és megszabadítja,
kíméli és megmenti.
6 Térjetek vissza hozzá, akitől oly nagyon elpártoltatok, Izráel fiai! 7 Mert azon a napon mindenki megveti ezüstbálványait és aranybálványait, amelyeket bűnös kezeitek készítettek.
8 Elesik Asszíria,
de nem férfiak kardjától,
nem ember kardja emészti meg azt.
Menekülnie kell a kard elől,
és ifjai robotosokká lesznek.
9 Kőszála rettegve menekül,
és fejedelmei rémülten futnak el a zászlótól.
Így szól az Úr, akinek tüze a Sionon van
és kemencéje Jeruzsálemben.