Az Úr megsegíti Jeruzsálemet

31 Jaj azoknak,

akik Egyiptomba mennek segítségért,

lovakra támaszkodnak,

a szekerek sokaságában

és a nagyon erős lovasokban bíznak,

de nem néznek Izráel Szentjére,

és nem keresik az Urat!

2 Ám ő is bölcs, és veszedelmet hoz,

beszédeit nem változtatja meg.

Hanem fölkel a gonoszok háza ellen

és a gonosztevők segítői ellen.

3 Hiszen Egyiptom csak ember,

és nem Isten,

és lova is csak test, és nem lélek∆.

Ha kinyújtja kezét az Úr,

megtántorodik a segítő,

elesik a megsegített, és együtt vesznek el.

4 Mert így szólt hozzám az Úr:

Amint az oroszlán és az oroszlánkölyök

morog a zsákmánya mellett,

amikor összegyűlik ellenük

a pásztorok serege,

és nem retten meg kiáltásuktól,

és nem ijed meg zajongásuktól:

úgy száll alá a Seregek Ura,

hogy hadakozzék Sion hegyéért és halmáért!

5 Mint a repdeső madarak,

úgy oltalmazza a Seregek Ura Jeruzsálemet:

oltalmazza és megszabadítja,

kíméli és megmenti.

6 Térjetek vissza hozzá, akitől oly nagyon elpártoltatok, Izráel fiai! 7 Mert azon a napon mindenki megveti ezüstbálványait és aranybálványait, amelyeket bűnös kezeitek készítettek.

8 Elesik Asszíria,

de nem férfiak kardjától,

nem ember kardja emészti meg azt.

Menekülnie kell a kard elől,

és ifjai robotosokká lesznek.

9 Kőszála rettegve menekül,

és fejedelmei rémülten futnak el a zászlótól.

Így szól az Úr, akinek tüze a Sionon van

és kemencéje Jeruzsálemben.