Példabeszédek könyve

Bolond, rest és hazug emberek nem méltók a tiszteletre

26 Mint a hó a nyárhoz,

és az eső az aratáshoz,

úgy nem illik a bolondhoz a tisztelet.

2 Ahogyan elszáll a madár, és elrepül a fecske,

úgy az ok nélküli átok sem száll az emberre.

3 Ostor való a lónak, fék a szamárnak,

és vessző a bolondok hátának.

4 Ne felelj a bolondnak bolondsága szerint,

hogy ne légy te is hozzá hasonló.

5 Felelj a bolondnak bolondságához mérten,

hogy ne tartsa bölcsnek magát.

6 Aki bolond által üzen valamit,

a saját lábát vágja le, és kárt szenved.

7 Mint a bénának a lába,

úgy lóg a bölcs mondás a bolondok szájában.*

8 Mint aki követ tesz a parittyába,

úgy jár az, aki a bolondnak tiszteletet ad.

9 Mint részeg ember kezébe a tövis,

úgy akad bele az eszes mondás

a bolondok szájába.

10 Mint az íjász, aki mindenkit megsebez,

olyan az, aki bolondot

vagy csavargókat fogad föl.

11 Amint az eb visszatér a maga okádására,

úgy ismétli meg a bolond is bolondságát.

12 Láttál-e olyan embert,

aki a maga szemében bölcs?

A bolond felől jobb reménységed lehet,

mint felőle!

13 Azt mondja a rest:

Oroszlán van az úton,

oroszlán van az utcákon!

14 Ahogy az ajtó forog a sarkán,

úgy forog a lusta is az ágyában.

15 Még ha kezét a tálba nyújtotta is a rest,

arra már lusta, hogy a szájához emelje.

16 Bölcsebb a rest a maga szemében,

mint hét olyan, aki okos feleletet ad.

17 Kóbor ebet ragad fülön,

aki fölháborodik olyan civódáson,

amely nem rá tartozik.

18 Mint a balga, aki tüzes

és halálos nyilakat lövöldöz,

19 olyan az, aki megcsalja felebarátját,

és azt mondja: Csak tréfáltam!

20 Ha elfogy a fa, kialszik a tűz;

ha nincs pletykálkodó, megszűnik a viszály.

21 Mint parázsra a szén és tűzre a fa,

olyan a kötekedő ember a viszály szítására.

22 A pletykálkodó szavai ínyencfalatok,

és bejutnak az ember bensőjébe.

23 Mint az ezüst salakjával bevont agyagedény,

olyanok a tüzes ajkak a gonosz szívén.

24 Beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölködő,

holott szívében álnokságot gondol.

25 Ha kedvesen szól, ne bízzál benne,

mert hét utálatosság van a szívében!

26 Elfedezhető a gyűlölete csalással,

de nyilvánvalóvá lesz a gonoszsága a gyülekezetben.

27 Aki másnak vermet ás, maga esik bele;

és aki fölhengeríti a követ, arra gurul az vissza.

28 A hazug nyelvű gyűlöli az általa megrontott embert,

és a hízelgő száj romlást hoz.