Óvás a könnyelműségtől és az indulatos viselkedéstől

20 A bor csúfolódóvá tesz,

a részegítő ital pedig hangoskodóvá,

és nem bölcs, aki tántorog tőle.

2 Mint a fiatal oroszlán ordítása,

olyan a király haragja;

aki őt haragra ingerli, saját élete ellen vét.

3 Tisztességére válik az embernek,

ha távol tartja magát a versengéstől,

de aki bolond, az belekeveredik.

4 A hideg miatt nem szánt a rest;

de ha majd aratni akar, nem lesz mit.

5 Mély víz az ember szívének szándéka,

de a bölcs ember kimeregeti azt.

6 Sok ember mondja magáról, hogy ő jó,

de megbízható embert ki találhat?

7 Feddhetetlenül él az igaz ember,

boldogok a fiai is, akik követik.

8 Ha ítélőszékében ül a király,

szemével minden gonoszt különválaszt.

9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet,

tiszta vagyok a bűnömtől?

10 A kétféle súly és a kétféle mérték:

mindkettő egyformán utálatos az Úr szemében.

11 Cselekedeteiből ismerhető meg

még a gyermek is,

hogy tiszta-e, és hogy igaz-e cselekedete.

12 A halló fület és a látó szemet

egyaránt az Úr teremtette.

13 Ne szeresd az alvást, mert elszegényedsz;

nyisd ki a szemed, és jóllakhatsz kenyérrel.

14 Hitvány, hitvány! – mondja a vevő,

de amikor elmegy, akkor már dicsekszik.

15 Van sok arany és drágagyöngy,

de a tudással teljes ajak a legértékesebb kincs.

16 Vedd el a ruháját annak,

aki az ismeretlenért kezességet vállal,

végy zálogot tőle az idegenért.

17 Élvezetes az embernek az álnokság kenyere,

de végül kaviccsal telik meg a szája.

18 Tanácskozás erősíti meg a terveket,

bölcs vezetéssel folytass hadviselést.

19 A pletykálkodó elárulja a titkot,

tehát ne barátkozz a fecsegő szájúval!

20 Aki apját vagy anyját átkozza,

annak a legnagyobb sötétségben alszik ki lámpása.

21 Amelyik örökséget ideje előtt siettetik,

azon végül nem lesz áldás.

22 Ne mondd: visszafizetem a rosszat!

Várd az Urat, és ő megszabadít téged!

23 Utálatos az Úr szemében a kétféle súly,

és a hamis mérleg nem jó dolog.

24 Az Úr irányítja az ember járását;

mit ért az ember a maga útjából?

25 Meggondolatlanul odaszentelni valamit:

csapda az ember számára,

mert a fogadalomtétel után

már hiába gondolja meg magát.

26 A bölcs király szétszórja a gonoszokat,

és kerékkel hajt át rajtuk.

27 Az ember lelke az Úr mécsese,

amely megvizsgálja bensőjének minden rejtekét.

28 A kegyelem és az igazság megőrzi a királyt,

és irgalmassága által erősíti meg a székét.

29 Az ifjak ékessége az erejük,

az öregek dísze az ősz haj.

30 A kék foltok és a sebek távolítják el a gonoszt

és a belső részekig ható csapások.