Jób könyve

Elifáz tovább feddi Jóbot, és végül tanácsot ad neki

5 Kiálts csak! Van-e, aki felelne neked?

A szentek közül melyikhez fordulsz?

2 Mert a bolondot bosszúság öli meg,

az együgyűt pedig a buzgóság veszíti el.

3 Láttam, hogy egy bolond gyökeret eresztett,

de nagy hamar átkozott lett szép hajlékában.

4 Távol van fiaitól a szabadulás:

elnyomják őket a kapuban, mert nincs megmentőjük.

5 Amit learattak, fölfalja az éhező,

a tövisek közül is kiszedi,

és liheg, mint a gazdag a kincsek után.*

6 Mert nem porból támad a veszedelem,

s nem földből sarjad a nyomorúság,

7 de az ember nyomorúságra születik,

mint ahogy a parázs szikrái is fölfelé szállnak.

8 Ezért én a Mindenhatóhoz folyamodom,

Istenre bízom ügyemet,

9 aki nagy és kikutathatatlan dolgokat művel,

és csodákat, melyeknek száma sincsen.

10 Esőt ad a föld színére,

és vizet bocsát a mezőkre.

11 Az alázatosakat fölmagasztalja,

és a gyászolókat biztonságba helyezi.

12 Semmivé teszi a csalárdak szándékát,

hogy kezük ne vihessen véghez maradandót.

13 A bölcseket saját csalárdságukkal fogja meg,

és hiábavalóvá lesz a hamisak tanácsa.

14 Nappal sötétségre bukkannak,

és délben is tapogatózva járnak, mint éjszaka.

15 Megszabadítja a szegényt az erős kezéből

és szájuk fegyverétől,

16 hogy reménysége legyen a nincstelennek,

és a hamisság befogja a száját.

17 Íme, boldog ember az, akit Isten megdorgál;

azért a Mindenható büntetését ne vesd meg!

18 Mert ő megsebez, de be is kötöz,

összezúz, de keze meg is gyógyít.

19 Hat bajodból megszabadít,

és a hetedikben sem ér téged veszedelem.

20 Az éhínségben megment a haláltól,

és a háborúban a fegyveres kéztől.

21 A nyelvek ostora elől rejtve leszel,

és nem kell félned, ha a pusztulás jön.

22 Nevetsz a pusztuláson és az éhségen,

és a fenevadaktól sem kell félned.

23 Mert a mező köveivel is szövetséged lesz,

és a mezei vad is békességben lesz veled.

24 Majd meglátod, hogy békességben lesz a sátrad,

s ha megvizsgálod hajlékodat, nem találsz benne hiányt.

25 Majd meglátod, hogy utódaid megszaporodnak,

és sarjadékod annyi lesz, mint a mező füve.

26 Érett korban térsz a sírba,

ahogyan a learatott gabonát is a maga idején takarítják be.

27 Íme, mi ezt kutattuk ki, így van ez.

Hallgass erre, és jegyezd meg magadnak.