Bildád kérkedéssel vádolja Jóbot, és a bűnösök sorsáról beszél

18 Erre így felelt a súahi Bildád:

2 Mikor akartok a beszédnek véget vetni?

Fontoljátok meg a dolgot, azután beszélhetünk.

3 Miért tartasz minket állatnak,

és miért vagyunk bolondok a szemedben?

4 Vajon ha lelkedet marcangolod haragodban,

talán elnéptelenedik a föld,

és kiszakad a kőszikla a helyéről?

5 Sőt a gonoszok világossága kialszik,

és nem fénylik tüzük lángja.

6 A világosság elsötétedik sátrában,

mécsese kialszik mellette.

7 Erős léptei aprókká lesznek,

saját tanácsa rontja meg őt.

8 Mert lába hálóba bonyolódik,

és verem fölött jár.

9 Sarka csapdába akad,

és kelepce fogja meg.

10 Hurkot rejtettek el neki a földön

és kötelet megszokott ösvényén.

11 Mindenfelől félelmek rettentik

és lépten-nyomon üldözik.

12 Éhség emészti föl erejét,

és a nyomorúság készen áll, hogy elbuktassa.

13 Megemészti testének bőrét,

megemészti tagjait a halál zsengéje.

14 El kell hagynia sátra biztonságát,

és a félelmek királyához kell folyamodnia.

15 Nem az övéi laknak sátrában,

hajlékára kénkövet szórnak.

16 Alul elszáradnak gyökerei,

és felül leszárad az ága.

17 Emlékezete elvész a földről,

még az utcákon sem marad fenn a neve.

18 Világosságból sötétségbe taszítják

és a föld kerekségéről elüldözik.

19 Sem utódja, sem sarja nem lesz népe között,

és senkije sem marad lakóhelyén.

20 Pusztulásától megborzadnak napnyugat fiai,

és rettegés fogja el a keletieket.

21 Ilyenek hát az álnok ember hajlékai,

és ilyen annak a lakóhelye, aki nem ismeri Istent.