A filiszteusok, Tírusz és Szidón jövendője

47 Ez az a beszéd, amelyet az Úr Jeremiás prófétának a filiszteusokról mondott, mielőtt a fáraó leverte Gázát.

2 Azt mondja az Úr:

Íme, víz indul el északról,

és olyan lesz, mint a megáradt folyó.

Elárasztja az országot és benne mindent,

a városokat és annak lakosait.

Az emberek kiáltanak,

jajgat a föld minden lakosa.

3 Mert hangosan csattog

ménjeinek patája,

robognak harci szekerei,

dübörögnek kerekei.

Az apák nem gondolnak a fiakkal

erejük ellankadása miatt,

4 mert eljön az a nap,

amely elpusztítja egész Filiszteát,

kiirtja Tíruszt és Szidónt

és segítőinek minden maradékát,

mert lerontja az Úr Filiszteát,

a Kaftór-szigeten lakók maradékát.

5 Kopasszá lesz Gáza,

elnémul Askelón.

Völgyüknek maradék népe,

meddig vagdalod magadat?

6 Jaj, Úrnak szablyája,

meddig nem nyugszol még?

Rejtsd magadat hüvelyedbe,

nyugodj meg, és maradj veszteg!

7 Hogyan nyugodhatna meg,

hiszen az Úr parancsolt neki?

Odarendelte azt Askelón

és a tenger partja ellen.