Szabadulás a fogságból. Júda boldog jövendője

30 Ez az a beszéd, amelyet Jeremiásnak mondott az Úr: 2 Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Írd le magadnak egy könyvbe mindazokat a szavakat, amelyeket mondtam neked! 3 Mert íme, eljönnek a napok – ezt mondja az Úr –, és jóra fordítom népemnek, Izráelnek és Júdának a sorsát – így szól az Úr –, és visszahozom őket arra a földre, amelyet atyáiknak adtam, és birtokolni fogják azt. 4 Ezek pedig azok a szavak, amelyeket az Úr Izráelről és Júdáról szólt. 5 Ezt mondta ugyanis az Úr:

Félelemnek és rettentésnek hangját hallottuk,

és nincs békesség!

6 Kérdezzétek csak meg, és lássátok:

szülhet-e a férfi?

Miért látom minden férfi kezét az ágyékán,

mintha gyermeket szülne,

és miért változott arcuk fakósárgává?

7 Jaj, mert nagy nap az,

nincs hozzá hasonló!

Nyomorúság ideje lesz az Jákóbnak;

de megszabadul belőle!

8 És azon a napon – ezt mondja a Seregek Ura – letöröm majd igáját nyakáról, és leszaggatom köteleit, és nem szolgálnak többé idegeneknek, 9 hanem az Úrnak, az ő Istenüknek szolgálnak, és Dávidnak, a királyuknak, akit föltámasztok nekik.

10 Te azért ne félj, szolgám, Jákób

– így szól az Úr –,

ne rettegj, Izráel; mert bizonnyal

megszabadítalak téged a messzi földről

és utódaidat fogságuk földjéről!

Visszatér Jákób, és nyugalmat talál,

gondtalan lesz, és nem lesz, aki háborgassa.

11 Veled vagyok – ezt mondja az Úr –,

hogy megszabadítsalak,

mert véget vetek minden nemzetnek,

amelyek közé kiűztelek;

csak neked nem vetek véget.

Megfenyítelek téged törvény szerint,

mert nem hagyhatlak egészen büntetés nélkül.

12 Mert így szól az Úr:

Veszedelmes a sebed,

gyógyíthatatlan a sérülésed.

13 Senki sincsen, aki megítélje ügyedet,

gyógyítsa sebedet; nincs számodra orvosság.

14 Elfeledkezett rólad minden szeretőd,

és nem keres téged;

mert megvertelek, mint amikor ellenség ver,

kegyetlen ostorozással,

bűneid sokasága és vétkeid nagysága miatt.

15 Miért kiáltozol bajod miatt?

Veszedelmes a sérülésed!

Bűneid sokaságáért és vétkeid nagyságáért

cselekedtem így veled.

16 Azért akik elnyelnek téged,

azokat elnyelik majd,

és valamennyi ellenséged fogságra jut;

és fosztogatóidat kifosztottakká,

zsákmányolóidat zsákmánnyá teszem.

17 Mert orvosolom sebeidet,

és kigyógyítalak sérülésedből

– ezt mondja az Úr.

Mert számkivetettnek hívtak téged, Sion;

nincs, aki törődjön veled.

18 Azt mondja az Úr:

Íme, jóra fordítom Jákób sátrának sorsát,

és könyörülök hajlékain.

Fölépül a város a romhalmaz helyén,

és a palota a maga helyén marad.

19 Hálaadás és öröm hangja

hangzik föl belőlük,

megsokasítom őket,

és nem fogyatkoznak meg;

megbecsülik őket,

és nem lesznek lenézettek.

20 Fiai olyanok lesznek, mint eleinte,

és gyülekezete biztosan áll majd arcom előtt;

de megbüntetem mindazokat, akik nyomorgatták őt.

21 Közülük támad fejedelme,

és belőle származik uralkodója,

és magamhoz engedem őt,

hogy közeledjék hozzám;

mert kicsoda az, aki szívét arra indítaná,

hogy hozzám közeledjék? – mondja az Úr.

22 És népemmé lesztek,

én pedig Istenetek leszek.

23 Íme, az Úr szélvésze, haragja előtör,

és a rohanó szélvész a hitetlenek fejére zúdul.

24 Nem szűnik meg az Úr fölgerjedt haragja,

míg véghez nem viszi

és meg nem valósítja

szívének gondolatait.

Az utolsó napokban értitek meg e dolgot.