A szent hajlék építőmestere.
Szombat, a törvény két táblája

31 Azután így szólt az Úr Mózeshez: 2 Íme, név szerint elhívtam Becalélt, Húr fiának, Úrínak fiát a Júda nemzetségéből. 3 Betöltöttem Isten lelkével∆, bölcsességgel, értelemmel és tudással minden munkára, 4 hogy mindent el tudjon tervezni, amit aranyból, ezüstből és rézből kell csinálni, 5 és tudjon foglalatba való köveket vésni, fát faragni és mindenféle munkát végezni. 6 Íme, mellé adtam Oholíábot is, Ahiszámák fiát a Dán nemzetségéből. Értelmet adtam minden hozzáértő ember szívébe, hogy elkészítsék mindazt, amit parancsoltam neked: 7 a gyülekezet sátrát, a bizonyság ládáját, a fölé való fedelet és a sátor minden edényét. 8 Az asztalt és edényeit, a tiszta mécsestartót és minden hozzávalót és a füstölőoltárt. 9 Az egészen elégő áldozat oltárát és minden edényét, a mosdómedencét és állványát. 10 A szolgálathoz való ruhákat, Áron pap szent öltözetét és fiai papi öltözetét. 11 A kenet olaját és a jó illatú füstölőszert a szentséghez. Mindent úgy csináljanak, ahogy megparancsoltam neked!

12 Azután így szólt az Úr Mózeshez: 13 Ezt mondd Izráel fiainak: A szombatjaimat bizony tartsátok meg, mert jel az köztem és köztetek nemzedékről nemzedékre, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, aki megszentellek titeket. 14 Tartsátok meg tehát a szombatot, mert szent az nektek. Aki megrontja, halállal lakoljon. Aki munkát végez azon a napon, annak lelke irtassék ki népe közül. 15 Hat napig dolgozzanak, a hetedik nap pedig a nyugalom szombatja, az Úrnak szentelt nap. Aki szombatnapon dolgozik, meg kell halnia. 16 Tartsák meg tehát Izráel fiai a szombatot, szenteljék meg a szombatot nemzedékről nemzedékre, örök szövetségül. 17 Köztem és Izráel fiai között örök jel legyen ez. Mert hat napon át teremtette az Úr a mennyet és a földet, a hetedik napon pedig megpihent és megnyugodott.

18 Mikor pedig Isten elvégezte a vele való beszédét a Sínai-hegyen, átadta Mózesnek a bizonyság két tábláját, az Isten ujjával írt kőtáblákat.