Izráel lelki paráznasága és büntetése. Isten megkönyörül népén

2 Pereljetek anyátokkal, pereljetek,

mert ő nem a feleségem,

és én sem vagyok a férje.

Tüntesse el bujaságát az arcáról

és paráznaságát keblei közül.

2 Különben meztelenre vetkőztetem őt,

és olyanná teszem, amilyen születése napján volt.

A pusztához teszem hasonlóvá,

olyanná változtatom, mint

a kiszáradt föld,

és megölöm szomjúsággal.

3 A fiain sem könyörülök,

mert paráznaság fiai ők.

4 Mert paráználkodott az anyjuk,

gyalázatba merült, aki szülte őket,

mivel azt mondta:

Elmegyek a szeretőim után,

akik adnak nekem kenyeret, vizet,

gyapjút, lent, olajat és italt.

5 Ezért íme, tövissel rekesztem el útját,

és falat emelek elé,

hogy ne találja meg ösvényeit.

6 Szaladgál majd a szeretői után,

de nem éri utol őket.

Amikor keresi őket, és nem találja,

azt mondja majd:

Megyek, és visszatérek előbbi férjemhez,

mert akkor jobb dolgom volt, mint most.

7 Mert nem gondolta meg, hogy én adtam neki gabonát, mustot és olajat,

és én sokasítottam meg az ezüstjét

és az aranyat, amelyet ők a

Baalra költöttek.

8 Azért visszaveszem

gabonámat a maga idejében

és mustomat is a maga évadján,

és elragadom gyapjúmat és lenemet,

amelyek eltakarták volna mezítelenségét.

9 Most föltárom gyalázatát szeretői előtt,

és senki sem szabadítja ki őt a kezemből.

10 Véget vetek minden örömének,

ünnepének, újholdjának, szombatjának

és minden ünnepnapjának.

11 Elpusztítom szőlőjét és fügefáját,

amelyekről azt mondta:

Ez a bérem, amelyet szeretőim adtak nekem.

Erdővé teszem azokat,

és a mezei vad pusztítja el őket.

12 Megbüntetem őt a Baalok napjaiért,

amelyeken tömjénezve áldozott azoknak.

Fölrakta ékszereit és nyakláncát,

és elment szeretői után,

rólam pedig elfeledkezett

– ezt mondja az Úr.

13 De most íme, kicsalogatom őt,

elviszem a pusztába, és szívére beszélek.

14 Ott majd visszaadom neki szőlőjét,

és az Ákór völgyét

a reménység kapujává teszem.

Ott majd úgy énekel, mint ifjúsága idején,

mint amikor feljött Egyiptom földjéről.

15 Azon a napon – ezt mondja az Úr – így fogsz hívni engem: „Férjem”, és nem nevezel többé így: „Baalom”. 16 Kiveszem a szájából a Baalok neveit, nem említik többé nevüket. 17 Azon a napon szövetséget szerzek nekik a mezei vadakkal, az égi madarakkal és a föld csúszómászóival. Eltörlöm az íjat, a kardot és a háborút e földről, hogy biztonságban lehessenek. 18 Eljegyezlek magamnak örökre, éspedig igazsággal és törvényességgel, irgalommal és kegyelemmel jegyezlek el magamnak. 19 Bizony, hűséggel jegyezlek el téged magamnak, és megismered az Urat.

20 Azon a napon meghallgatom

– ezt mondja az Úr –,

meghallgatom az egeket,

azok pedig meghallgatják a földet.

21 A föld is meghallgatja a gabonát,

a mustot és az olajat,

azok pedig meghallgatják Jezréelt.

22 Bevetem őt magamnak a földbe,

és megkegyelmezek „Nincs kegyelem”-nek,

és azt mondom „Nem népem”-nek:

Az én népem vagy te.

Ő pedig azt mondja: Én Istenem!