Hóseás próféta könyve

Efraim hűtlensége és büntetése

13 Ha Efraim megszólalt, rettegés támadt.

Naggyá lett Izráelben,

de vétkezett a Baallal, és meghalt.

2 Most is gyarapítják vétkeiket,

és öntött szobrot csinálnak maguknak

ezüstjükből: bálványokat

a maguk esze szerint.

Mesteremberek műve mindez,

akik ezt mondják róluk:

az emberek, akik áldoznak,

hadd csókolgassák a borjúkat!*

3 Azért olyanná lesznek, mint a reggeli felhő,

és mint a harmat, amely korán eltűnik;

mint a szérűről elsodort polyva,

és mint a kémény füstje.

4 Mert én vagyok az Úr, a te Istened

Egyiptom földjétől fogva.

Nem ismerhetsz más Istent rajtam kívül,

és rajtam kívül nincs más szabadító!

5 Én gondoskodtam rólad

a pusztában, a kiszikkadt földön.

6 Ha legelhettek, elteltek.

Elteltek, és szívük fölfuvalkodott,

ezért felejtkeztek el rólam.

7 De olyan leszek hozzájuk, mint az oroszlán,

mint a párduc, úgy leselkedem rájuk az úton.

8 Rájuk rontok,

mint a kölykétől megfosztott medve,

föltépem mellkasukat, és fölfalom ott őket,

mint egy nőstény oroszlán.

Mezei vad szaggatja szét őket!

9 Romlásodra lett, Izráel,

hogy ellenem törekedtél, a te segítőd ellen.

10 Hol van hát királyod,

hogy megszabadítsa minden városodat?

És bíráid, akikről azt mondtad:

Adj nekem királyt és fejedelmeket!

11 Adok neked királyt haragomban,

de el is veszem fölindulásomban.

12 Össze van gyűjtve Efraim álnoksága,

el van téve a vétke!

13 A szülés kínjai lepik meg őt.

Oktalan fiú ő,

mert nem jön ki a kellő időben

anyja méhéből.

14 Megváltom őket a Seol hatalmából!

Megváltom őket a haláltól!

Hol van a tövised, ó, halál?

Hol a fullánkod, Seol?

A részvét rejtve van előlem.

15 Mert bár ő a legvirágzóbb a testvérek közt,*

feljön majd a keleti szél,

az Úr szele föltámad a pusztából:

kiszárad a kútja, elapad a forrása,

kincstárának minden drágaságát kirabolja.