Ábrahám megpróbáltatása, hite, engedelmessége. Új ígéretek. Náhór nemzetsége

22 Ezek után történt, hogy Isten próbára tette Ábrahámot, és ezt mondta neki: Ábrahám! S ő így felelt: Ímhol vagyok. 2 Isten ezt mondta neki: Vedd a fiadat, a te egyetlenegyedet, akit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijjá földjére, és áldozd fel ott égőáldozatul az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked. 3 Fölkelt tehát Ábrahám jókor reggel, és megnyergelte szamarát. Maga mellé vette két szolgáját és fiát, Izsákot, és fát hasogatott az égőáldozathoz. Akkor fölkerekedett, és elindult a helyre, amelyet Isten mondott neki. 4 Harmadnapon fölemelte szemét Ábrahám, és meglátta a helyet messziről. 5 Ekkor azt mondta szolgáinak: Maradjatok itt a szamárral, én pedig a fiammal elmegyek amo­da, és imádkozunk, azután visszatérünk hozzátok. 6 Vette tehát Ábrahám az égőáldozathoz való fákat, és föltette a fiára, Izsákra, ő maga pedig kezébe vette a tüzet és a kést, és így mentek ketten együtt. 7 Majd megszólította Izsák az atyját, Ábrahámot: Atyám! Az pedig mondta: Íme, itt vagyok, fiam. Izsák pedig megkérdezte: Itt van a tűz és a fa, de hol van az égőáldozatra való bárány? 8 Ábrahám azt felelte: Isten majd gondoskodik az égőáldozatra való bárányról, fiam. És mentek ketten együtt.

9 Amikor eljutottak arra a helyre, amelyet Isten mondott neki, Ábrahám megépítette ott az oltárt, rárakta a fát, megkötözte Izsákot, a fiát, és föltette az oltárra, a farakás tetejére. 10 Majd kinyújtotta a kezét, és vette a kést, hogy levágja a fiát. 11 Akkor kiáltott neki az Úr angyala az égből: Ábrahám! Ábrahám! Ő pedig felelt: Íme, itt vagyok. 12 Az angyal pedig így szólt: Ne nyújtsd ki kezedet a gyermekre, és ne bántsd őt! Mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem kedveztél fiadnak, a te egyetlenegyednek énérettem. 13 Akkor fölemelte Ábrahám a szemét, és látta, hogy íme, a háta mögött egy kos akadt meg szarvánál fogva a bozótban. Odament tehát, elhozta a kost, és azt áldozta föl égőáldozatul a fia helyett. 14 És Ábrahám azt a helyet Jahve-jirének nevezte el. Azért mondják ma is: Az Úr hegyén a gondviselés.

15 Az Úr angyala másodszor is szólította Ábrahámot az égből, 16 és azt mondta: Magamra esküszöm, azt mondja az Úr, mivelhogy e dolgot cselekedted, és nem kedveztél a fiadnak, a te egyetlenegyednek, 17 bizony megáldalak téged, és bőségesen megsokasítom magodat, mint az ég csillagait és mint a fövenyt, mely a tenger partján van, és a te magod örökségként fogja birtokolni ellenségeinek kapuját. 18 És utódaidban áldást nyer a föld minden nemzetsége, mivelhogy engedtél a beszédemnek. 19 Visszatért azért Ábrahám a szolgáihoz, fölkeltek, és együtt elmentek Beérsebába, mert Ábrahám Beérsebában lakott.

20 Ezek után hírt hoztak Ábrahámnak: Ímé, Milká is fiúkat szült Náhórnak, a testvérednek: 21 Úcot, az elsőszülöttjét és Búzt, annak testvérét és Kemúélt, Arám apját. 22 És Keszedet, Hazót, Pildást, Jidláfot és Betúélt. 23 Betúél pedig Rebekát nemzette. Ezt a nyolcat szülte Milká Náhórnak, Ábrahám testvérének. 24 Ágyasa, akinek neve Reúmá volt, Tebahot, Gahamot, Tahast és Maakát szülte neki.