Jeruzsálem jövendő nagysága

2 Újból fölemeltem tekintetemet, és íme, egy férfit láttam mérőkötéllel a kezében. 2 Megkérdeztem: Hová mész? Azt mondta nekem: Megmérem Jeruzsálemet, hogy lássam, milyen széles, és milyen hosszú. 3 És íme, az angyal, aki velem beszélt, kilépett, és egy másik angyal jött elé, 4 és azt mondta neki: Fuss, és mondd ennek az ifjúnak: Kerítetlenül fogják lakni Jeruzsálemet a benne levő emberek és állatok sokasága miatt. 5 Én pedig – így szól az Úr – tűzfal leszek körülötte, és megdicsőítem magamat benne!

6 Jaj, jaj! Fussatok ki az északi országból – így szól az Úr –, mert az ég négy szele felé szórtalak szét titeket – így szól az Úr. 7 Jaj, Sion! Menekülj, te, aki Babilon leányánál laksz! 8 Mert azt mondja a Seregek Ura, aki azoknak a népeknek a dicsőségéért küldött engem, akik kifosztottak titeket: Bizony, aki titeket bánt, a szemem fényét bántja! 9 Mert íme, fölemelem a kezemet ellenük, és saját szolgáik prédájává lesznek. Akkor majd megtudjátok, hogy a Seregek Ura küldött el engem. 10 Örülj és örvendezz, Sion leánya, mert íme, eljövök, és közöttetek lakozom – így szól az Úr. 11 Sok nép is csatlakozik majd azon a napon az Úrhoz, népemmé lesznek, és én közöttük lakozom. Akkor megtudjátok, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok. 12 Az Úr birtokba veszi Júdát mint örökségét a szent földön, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet.

13 Hallgasson el minden test az Úr előtt, mert fölkelt szentséges helyéről!