Tanítás a tisztaságról (Mk 7,1–23)
15 Akkor írástudók és farizeusok jöttek Jézushoz Jeruzsálemből, és ezt mondták: 2 Miért szegik meg a te tanítványaid a vének hagyományát? Mert nem mosnak kezet evés előtt. 3 Ő pedig így felelt nekik: Ti meg miért szegitek meg az Isten parancsolatát a ti hagyományotok által? 4 Mert Isten azt parancsolta: Tiszteld apádat és anyádat, és aki apját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon. 5 Ti pedig ezt mondjátok: Aki apjának vagy anyjának ezt mondja: áldozati ajándék az, amivel megsegíthetnélek – az ilyennek nem kell tisztelnie apját vagy anyját. 6 Így teszitek érvénytelenné Isten törvényét a hagyományotok által. 7 Képmutatók! Helyesen prófétált felőletek Ézsaiás, amikor ezt mondta: 8 Ez a nép szájával tisztel engem, de szíve távol van tőlem. 9 Pedig hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai. 10 Majd magához hívta a sokaságot, és így szólt hozzájuk: Halljátok és értsétek meg: 11 nem az teszi tisztátalanná az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami kijön a szájból, az teszi tisztátalanná az embert. 12 Akkor odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták neki: Tudod, hogy ez a beszéd megbotránkoztatta a farizeusokat? 13 Ő pedig így válaszolt: Minden palántát kiszaggatnak, amelyet nem az én mennyei Atyám ültetett. 14 Hagyjátok őket, vak létükre világtalanokat vezetnek. Ha pedig vak vezeti a világtalant, mind a ketten a verembe esnek. 15 Péter arra kérte: Magyarázd meg nekünk ezt a példázatot! 16 Jézus pedig így szólt: Hát még ti is értetlenek vagytok? 17 Nem értitek, hogy mindaz, ami a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe kerül? 18 Ami azonban a szájból jön ki, az a szívből származik, és az teszi tisztátalanná az embert. 19 Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások. 20 Ezek teszik tisztátalanná az embert. De az nem teszi tisztátalanná az embert, hogy mosdatlan kézzel eszik.
A kánaáni asszony hite (Mk 7,24–30)
21 Jézus eltávozott onnan, Tírusz és Szidón vidékeire vonult vissza. 22 És íme, egy kánaáni asszony, aki arról a vidékről jött, így kiáltott fel: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri az ördög. 23 Ő pedig egy szót sem felelt. Tanítványai odamentek hozzá, és kérték: Küldd el őt, mert kiabál utánunk! 24 De ő így felelt: Én csak az Izráel házának elveszett juhaihoz küldettem. 25 Az asszony pedig odaérve leborult előtte, és ezt mondta: Uram, légy segítségül nekem! 26 Ő erre így válaszolt: Nem jó a fiak kenyerét elvenni és odavetni az ebeknek. 27 Az pedig azt mondta: Úgy van, Uram, de hiszen az ebek is esznek az uruk asztaláról lehulló morzsákból! 28 Ekkor Jézus azt mondta neki: Asszony, nagy a te hited! Legyen neked a te akaratod szerint. És leánya meggyógyult attól a pillanattól fogva.
Négyezer ember megvendégelése
(Mk 7,31–37; Mk 8,1–10)
29 Onnan eltávozva a Galileai-tenger mellé ment Jézus. Felment a hegyre, és ott leült. 30 És nagy sokaság ment hozzá. Magukkal vittek sok sántát, vakot, némát, csonkát és mindenféle nyomorékot, és odahelyezték őket Jézus lába elé; ő pedig mindnyájukat meggyógyította. 31 A sokaság álmélkodott, amikor látták, hogy a némák beszélnek, a csonkák éppé válnak, a sánták járnak, a vakok látnak; és dicsőítették Izráel Istenét. 32 Jézus pedig előszólította tanítványait, és azt mondta: Szánakozom ezen a sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, és nincs mit enniük. Éhen pedig nem akarom őket elbocsátani, hogy ki ne dőljenek az úton. 33 És tanítványai ezt mondták: Honnan volna e pusztában annyi kenyerünk, hogy megelégítsünk ilyen nagy sokaságot? 34 Jézus azt kérdezte tőlük: Hány kenyeretek van? Azt válaszolták: Hét; és néhány halunk. 35 Megparancsolta hát a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. 36 Majd vette a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte, és odaadta a tanítványainak, a tanítványok pedig a sokaságnak. 37 És mindnyájan ettek és jóllaktak, majd összeszedték a maradék darabokat, hét tele kosárral. 38 Akik pedig ettek, négyezren voltak férfiak, az asszonyokon és gyermekeken kívül. 39 Azután elbocsátotta a sokaságot, beszállt a hajóba, és elment Magdala vidékére.