Feddő szó Izráel felfuvalkodottsága ellen

6 Jaj azoknak, akik gondtalanul élnek a Sionon,

és az elbizakodottaknak Samária hegyén,

a legelső nép előkelőinek,

akikhez hódolva jön Izráel háza!

2 Menjetek át Kalnéba, és nézzetek szét,

onnan pedig menjetek a nagy Hamátba,

azután ereszkedjetek le a filiszteusok Gátjába!

Vajon jobbak vagytok-e, mint ezek az országok,

és vajon nagyobb-e az ő határuk a ti határotoknál?

3 Ti távolinak gondoljátok a veszedelem napját,

és közel hozzátok az erőszak trónját.

4 Elefántcsont ágyakon hevernek,

elnyújtózkodnak pamlagukon,

a nyáj legjavából lakmároznak

és a hizlalt borjakból.

5 Hárfa mellett dalolgatnak,

és azt hiszik, hogy hangszerük

olyan, mint Dávidé.

6 Serlegekből isszák a bort,

színolajjal kenegetik magukat,

de nem bánkódnak József romlásán.

7 Ezért most a száműzöttek élén viszik el őket,

és vége szakad a nyújtózkodók dáridózásának.

8 Önmagára esküdött az én Istenem, az Úr.

Azt mondja az Úr, a Seregek Istene:

Utálom Jákób kevélységét, és gyűlölöm palotáit,

ezért prédára vetem a várost mindenestül.

9 És ha tíz ember marad is meg egy házban,

még azok is meghalnak.

10 És amikor fölemeli valakinek a holttestét

a rokona és eltemetője, hogy kivigye a házból,

akkor azt kérdezi attól, aki a ház belsejében van:

Van-e még valaki veled? Az pedig azt mondja:

„Nincs”, és még ezt is: „Csitt!

Nem szabad említeni az Úr nevét!”

11 Mert íme, parancsol az Úr,

és összetöri a nagy házat hasadozásokkal

és a kicsiny házat repedezésekkel.

12 Vajon futhatnak-e sziklán a lovak?

Fölszánthatja-e azt valaki ökrökkel?

Ti viszont méreggé tettétek a törvényt,

az igazság gyümölcsét pedig ürömmé!

13 Örültök a hiábavaló dolgoknak,

és azt mondjátok:

Nem a magunk erejével

szereztük-e meg magunknak Karnaimot?

14 Íme, bizony népet indítok ellened, Izráel háza

– ezt mondja az Úr, a Seregek Istene –,

és az sanyargat titeket

a hamáti úttól az Arába patakjáig.