Jézus beszélgetése a samáriai asszonnyal
4 Amint megtudta az Úr, hogy a farizeusok meghallották, hogy ő több tanítványt szerez és keresztel, mint János – 2 jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai –, 3 elhagyta Júdeát, és elment ismét Galileába. 4 Samárián kellett átmennie. 5 Így jutott el Samária Sikár nevű városába, közel ahhoz a helyhez, amelyet Jákób a fiának, Józsefnek adott. 6 Ott volt Jákób forrása, és Jézus az utazástól elfáradva leült a forráshoz. Mintegy hat óra volt. 7 Egy samáriai asszony jött vizet meríteni, s Jézus azt mondta neki: Adj innom! 8 Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. 9 A samáriai asszony azt kérdezte tőle: Zsidó létedre hogyan kérhetsz inni tőlem, amikor én samáriai asszony vagyok? Mert a zsidók nem érintkeztek a samáriaiakkal. 10 Jézus így válaszolt: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja neked: „Adj innom!”, te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet. 11 Azt mondta az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély, honnan vennéd az élő vizet? 12 Te talán nagyobb vagy atyánknál, Jákóbnál, aki ezt a kutat nekünk adta, és aki maga is ebből ivott, csakúgy, mint fiai és jószágai? 13 Jézus így válaszolt neki: Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, 14 aki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert az a víz, amelyet én adok, örök életre buzgó víz forrása lesz benne. 15 Mire az asszony azt mondta neki: Uram, add nekem ezt a vizet, hogy ne szomjazzam meg, és ne járjak ide meríteni! 16 Erre azt válaszolta Jézus: Menj, hívd a férjedet, és jöjj ide! 17 Az asszony így szólt: Nincs férjem. Jézus ekkor azt mondta neki: Jól mondtad, hogy nincs férjed, 18 mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed, ebben igazat mondtál. 19 Az asszony így válaszolt: Uram, látom, hogy te próféta vagy. 20 A mi atyáink ezen a hegyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol Istent imádni kell. 21 Jézus azt mondta neki: Asszony, hidd el nekem, hogy eljön az óra, amikor nem is ezen a hegyen, nem is Jeruzsálemben fogjátok imádni az Atyát. 22 Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt imádjuk, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidók közül támad. 23 De eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádók lélekben∆ és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának. 24 Az Isten Lélek∆, és akik őt imádják, azoknak lélekben∆ és igazságban kell őt imádniuk. 25 Azt mondta neki az asszony: Tudom, hogy Messiás jön, akit Krisztusnak neveznek, és amikor ő eljön, mindent megjelent nekünk. 26 Jézus azt válaszolta: Én vagyok az, aki veled beszélek.
27 Közben megjöttek a tanítványai, és csodálkoztak, hogy egy asszonnyal beszél, de egyikük sem mondta: „Mit akarsz?” vagy „Mit beszélsz vele?” 28 Akkor az asszony otthagyta a vizeskorsóját, elment a városba, és azt mondta az embereknek: 29 Gyertek, lássatok egy embert, aki mindent megmondott nekem, amit cselekedtem. Vajon nem ez a Krisztus? 30 Kijöttek azért a városból, és odamentek hozzá. 31 Közben a tanítványai kérlelték: Mester, egyél! 32 Ő pedig azt mondta nekik: Van nekem eledelem, amit egyem, amiről ti nem tudtok. 33 A tanítványok ekkor azt kérdezték egymástól: Netán valaki hozott neki enni? 34 Jézus pedig azt mondta nekik: Az én eledelem az, hogy annak akaratát tegyem, aki elküldött engem, és az ő munkáját elvégezzem. 35 Ti nem azt mondjátok, hogy még négy hónap, és eljön az aratás? Íme, mondom nektek: emeljétek fel szemeteket, és nézzétek meg a mezőket, hogy már fehérek az aratásra. 36 Az arató már most megkapja jutalmát, és begyűjti a termést az örök életre, hogy együtt örüljön magvető és arató. 37 Mert ebben az esetben igaz a mondás, hogy más a vető, és más az arató. 38 Én annak az aratására küldtelek titeket, amin nem ti fáradoztatok: azon mások dolgoztak, és ti mások munkájába álltatok be.
39 Abból a városból pedig sokan hittek benne a samáriaiak közül annak az asszonynak a beszédéért, aki így tett bizonyságot: Mindent megmondott nekem, amit cselekedtem. 40 Úgyhogy amikor odamentek hozzá a samáriaiak, arra kérték őt, hogy maradjon náluk. Ott is maradt két napig. 41 Az ő beszédére pedig még többen hittek, 42 és mondták is az asszonynak: Már nem a te beszédedért hiszünk, hanem mert magunk is hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ő a világ üdvözítője.
Jézus visszamegy Galileába.
A királyi tisztviselő fiának meggyógyítása (Mt 8,5–13; Lk 7,1–10)
43 Két nap múlva pedig továbbment Galileába, 44 jóllehet maga Jézus tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs becsülete a saját hazájában. 45 Amikor megérkezett Galileába, a galileaiak befogadták, mivel látták mindazt, amit Jeruzsálemben az ünnepen tett, mert ők is elmentek az ünnepre.
46 Ismét a galileai Kánába ment Jézus, ahol a vizet borrá változtatta. Kapernaumban pedig volt egy királyi tisztviselő, akinek beteg volt a fia. 47 Amikor ez meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá, és arra kérte, hogy jöjjön, és gyógyítsa meg a fiát, mert halálán volt. 48 Akkor azt mondta neki Jézus: Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek. 49 A királyi tisztviselő azt mondta: Uram, jöjj, mielőtt a gyermekem meghal! 50 Jézus így felelt: Menj el, a te fiad él! Hitt az ember a szónak, amelyet Jézus mondott neki, és elment. 51 Még úton volt, amikor elébe jöttek szolgái, és hozták a hírt, hogy a fia él. 52 Megtudakolta tőlük az órát, amikor jobban lett, és azt mondták neki, hogy előző nap hét órakor hagyta el a láz. 53 Ebből az apa megértette, hogy ez abban az órában történt, amikor azt mondta neki Jézus, hogy „a te fiad él”. És hitt ő és egész háza népe. 54 Ez már a második jel volt, amelyet Jézus tett, amint Júdeából Galileába jött.