Isten tökéletes kijelentése Fia által

1 Miután sokszor és sokféleképpen szólt Isten hajdan az atyákhoz a próféták által, 2 ez utolsó időkben Fia által szólt hozzánk, akit mindennek az örökösévé tett, aki által a világot is teremtette, 3 aki dicsőségének visszatükröződése és valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget; aki miután bűneinktől minket megtisztított, a Felség jobbjára ült a magasságban. 4 Annyival feljebb való az angyaloknál, amennyivel náluk különb nevet örökölt.

Krisztus méltósága nagyobb az angyalokénál

5 Mert kinek mondta valaha az angyalok közül: „Én Fiam vagy te, ma szültelek téged”, és ismét: „Atyja leszek, és ő Fiammá lesz”? 6 Amikor pedig behozza elsőszülöttjét a világba, így szól: És imádja őt Isten minden angyala. 7 És az angyalokról ezt mondja: Angyalait szelekké∆ teszi, és szolgáit tűz lángjává. 8 A Fiúról pedig így szól: A te trónod, ó, Isten, mindörökké megáll, és királyságod pálcája az igazság pálcája. 9 Szeretted az igazságot, és gyűlölted a gonoszságot, ezért kent fel téged Isten, a te Istened az öröm olajával társaid fölé. 10 És: Uram, te kezdetben megvetetted a föld alapját, és a te kezed alkotásai az egek. 11 Azok elvesznek, de te megmaradsz, és azok mind megavulnak, mint a ruha, 12 palástként összegöngyölíted őket, és mint a ruha elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy, és a te esztendeid nem fogynak el. 13 Melyik angyalnak mondta valaha: „Ülj az én jobbomra, amíg ellenségeidet lábad zsámolyává teszem”? 14 Nemde szolgáló lelkek∆ azok valamennyien, akiket szolgálatra küldtek el azokért, akik örökölni fogják az üdvösséget?