Pál levele Tituszhoz

1 Pál, Isten szolgája, Jézus Krisztusnak pedig apostola, az Isten választottainak hitéért és a kegyesség szerint való igazságnak megismeréséért, 2 az örök élet reménységében, amelyet örök idők előtt megígért Isten, aki nem hazudik, 3 a maga idejében pedig kijelentette az igehirdetés által, amelyet rám bízott a mi megtartó Istenünk parancsolata szerint. Titusznak, a közös hit szerint való igaz gyermekemnek: 4 Kegyelem és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől.

Feddhetetlen életű elöljárók megbízása

5 Azért hagytalak téged Krétában, hogy az elintézetlen ügyeket hozd rendbe, és rendelj városonként presbitereket, amint meghagytam neked. 6 Olyat, aki feddhetetlen, egyfeleségű férfi, akinek hívő gyermekei vannak, akik nem vádolhatók kicsapongással vagy engedetlenséggel. 7 Szükséges ugyanis, hogy a püspök feddhetetlen legyen, mint Isten sáfára, nem öntelt, nem indulatos, nem részeges, nem kötekedő, nem haszonleső, 8 hanem vendégszerető, a jónak kedvelője, mértékletes, igaz, kegyes, önmegtartóztató, 9 aki tartja magát a tanítás szerint való igaz beszédhez, hogy képes legyen bátorítani az egészséges tanítással és meggyőzni az ellenkezőket.

A rendetleneket és a tévtanítókat el kell hallgattatni

10 Mert sokan engedetlenek, fecsegők és ámítók, főleg a körülmetéltek között. 11 Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat felforgatnak azzal, hogy olyasmiket tanítanak aljas nyerészkedésből, amiket nem kellene. 12 Azt mondta valaki közülük, az ő saját prófétájuk: A krétaiak mindig hazudnak, gonosz vadak, rest hasak. 13 Ez a bizonyság igaz, azért kímélet nélkül intsd őket, hogy a hitben egészségesek legyenek. 14 Ne foglalkozzanak zsidó mesékkel és az igazságtól elfordult emberek parancsolataival. 15 Minden tiszta a tisztának, de a fertőzötteknek és hitetleneknek semmi sem tiszta, mert elméjük és lelkiismeretük beszennyeződött. 16 Azt vallják, hogy ismerik Istent, de cselekedeteikkel tagadják, mert utálatosak, engedetlenek és minden jó cselekedetre alkalmatlanok.