Pál első levele a thesszalonikaiakhoz

1 Pál, Szilvánusz és Timóteus a thesszalonikai gyülekezetnek, Istenben, a mi Atyánkban és az Úr Jézus Krisztusban: Kegyelem nektek és békesség.

Hálaadás a gyülekezet hitéért

2 Hálát adunk Istennek mindenkor mindnyájatokért, amikor megemlékezünk rólatok imádságainkban. 3 Szüntelenül emlegetjük a mi Istenünk és Atyánk előtt hitetek munkáját, szeretetetek fáradozását és a mi Urunk Jézus Krisztus felől való reménységetek állhatatosságát. 4 Tudjuk, Istentől szeretett testvéreim, hogy választottak vagytok, 5 mert a mi evangéliumunk nemcsak szavakban jutott el hozzátok, hanem erővel, Szentlélekkel és teljes meg­győződéssel, amint tudjátok is, hogy milyenek voltunk közöttetek, tiértetek. 6 És ti a mi követőinkké lettetek és az Úréi, befogadva az igét sokféle szorongattatás között, a Szentlélek örömével, 7 úgyhogy minden hívő számára példaképpé lettetek Macedóniában és Akhájában. 8 Mert nemcsak Macedóniában és Akhájában csendült ki tőletek az Úr beszéde, hanem mindenhol híre ment Istenbe vetett hiteteknek, annyira, hogy szükségtelen arról bármit is mondanunk. 9 Mert azok maguk hirdetik felőlünk, milyen fogadtatásban volt részünk nálatok, és miként fordultatok a bálványoktól Istenhez, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok, 10 és várjátok az ő Fiát a mennyből, Jézust, akit feltámasztott a halottak közül, és aki megszabadít minket az eljövendő haragtól.