A bölcsesség és a bolondság útja

10 Ha a fejedelem haragja fölgerjed ellened,

ne hagyd el helyedet,

mert a szelídség nagy bűnöket is lecsöndesít.

2 Van egy baj,

amelyet láttam a nap alatt,

egy olyan tévedés,

amely a fejedelemtől származik:

3 az, hogy a bolondságot

nagy méltóságra emelik,

az előkelők pedig alacsony sorban ülnek.

4 Láttam, hogy a szolgák lovon ültek,

a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön,

mint a szolgák.

5 Aki vermet ás, beleesik,

aki a kerítést lerontja, azt megmarja a kígyó.

6 Aki követ tör, megsértheti magát azzal;

aki fát hasogat, veszedelemben forog.

7 Ha a vas megtompul,

és nem köszörülik ki az élét,

akkor az embernek

jobban meg kell feszítenie erejét.

A bölcsesség pedig

minden dolog elintézésénél eredményre vezet.*

8 Ha megmar a kígyó, mielőtt megbűvölnék,

akkor semmi haszna sincs belőle a bűvölőnek.

9 A bölcs ember szájának beszéde kedves,

a bolondot azonban saját ajka nyeli el.

10 Szája beszédének kezdete bolondság,

és a vége szörnyű balgaság.

11 A bolond szaporítja a szót,

pedig nem tudja senki, hogy mi következik,

és ami majd ezután lesz,

azt ki mondja meg neki?

12 A bolondot úgy kifárasztja munkája,

hogy a városba se tud bemenni.*

13 Jaj neked, ország, ha királyod gyermek,

és fejedelmeid már reggel lakomáznak!

14 Boldog vagy, te ország,

ha királyod nemes ember,

és fejedelmeid rendes időben esznek,

a test erejéért, nem pedig a részegségért.

15 Ha rest az ember, beroskad a gerenda,

és ha ölbe teszi kezét, csöpög a háztető.

16 Mulatság kedvéért rendeznek lakomát,

és bor vidámítja meg az élőket,

de pénzért lehet mindezt megszerezni.

17 Még gondolatban se átkozd a királyt,

és hálószobádban se átkozd a gazdagot,

mert az égi madár is elviszi a szót,

és a madár is megjelenti beszédedet.