Krónikák első könyve

Dávid királysága és vitézei

11 Ezután az izráeliek mindnyájan Dávidhoz gyűltek Hebrónba, és azt mondták: Íme, mi a te csontod és a te tested vagyunk. 2 Ezelőtt is, még mikor Saul volt a király, te voltál az, aki harcba vitted és visszahoztad Izráelt, és ezt mondta neked a te Urad, Istened: Te legelteted népemet, Izráelt, és te leszel népemnek, Izráelnek a fejedelme. 3 Elment tehát Izráel minden véne a királyhoz Hebrónba, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr előtt. És Izráel királyává kenték Dávidot, ahogyan az Úr kijelentette Sámuel által.

4 Akkor Dávid és egész Izráel elment Jeruzsálem alá. Ez Jebúsz, ahol a jebúsziak laktak. 5 Jebúsz lakói ezt mondták Dávidnak: Ide be nem jössz! Dávid azonban bevette Sion sziklavárát, és ez lett Dávid városa. 6 Mert azt mondta Dávid: Aki elsőnek vág le egy jebúszit, az elöljáró és vezér lesz! Mivel legelsőnek Jóáb, Cerújá fia jutott föl, ő lett elöljáróvá. 7 Azután ott lakott Dávid a várban, azért nevezték el azt Dávid városának. 8 És kiépítette a várost körös-körül, Millót és környékét, Jóáb pedig a város fönnmaradó részét. 9 És Dávid egyre jobban emelkedett, mert vele volt a Seregek Ura.

10 Ezek voltak Dávid legkiválóbb vitézei, akik mellette voltak, akik erősen munkálkodtak vele az ő királyságáért egész Izráellel együtt, hogy királlyá válasszák őt Izráel fölött az Úr beszéde szerint. 11 Ezek voltak szám szerint a vitézei, akik körülötte voltak: Jásobám, Hakmóni fia, harminc fő elöljárója. Ő egy ízben, mikor fölemelte dárdáját, háromszáz embert sebesített meg vele. 12 Utána Eleázár, az ahóhi Dódó fia, a három hős egyike. 13 Ő volt Dáviddal Efesz-Dammimban, ahová összegyűltek harcolni a filiszteusok. Egy darab árpaföld volt ott. Amikor a nép elmenekült a filiszteusok elől, 14 ők megálltak ott, annak a darab földnek a közepén, megvédték azt, és megverték a filiszteusokat. Így szerzett nekik az Úr nagy szabadulást.

15 Máskor a harminc vezér közül hárman lementek Dávidhoz, a kősziklához, az Adullám barlangjába, a filiszteusok pedig a Refáim-völgyben ütöttek tábort. 16 Dávid akkor a sziklavárban volt, a filiszteusok hada pedig Betlehemnél. 17 Dávid vizet kívánt, és így szólt: Ó, ki hozna nekem inni a Betlehem kapuja előtt való forrás vizéből? 18 Akkor keresztülvágták magukat hárman a filiszteusok táborán, és vizet merítettek a betlehemi forrásból, amely a kapu előtt volt, majd fölvitték, és odamentek vele Dávidhoz. De Dávid nem akart inni, hanem kiöntötte azt az Úrnak. 19 Ezt mondta: Az én Istenem őrizzen meg attól, hogy ezt cselekedjem. E férfiak vérét igyam-e meg, akik életüket halálra szánták? Mert ők ezt életük kockáztatásával hozták. És semmiképpen sem akart inni. Ezt cselekedte a három vitéz.

20 Abisaj, Jóáb testvére volt ennek a háromnak az elöljárója. Ő ragadott dárdát úgy, hogy háromszáz embert sebesített meg. Ő volt a leghíresebb a három közül. 21 A három közül a másik kettőnél híresebb volt, azért lett a parancsnokuk. De egymaga mégsem ért föl a hárommal.*

22 A kabceéli Benájá, Jójádá fia is vitéz férfiú volt, nagy dolgokat cselekedett. Ő vágta le Móáb két bajnokát, ő ment le a verembe, és ölte meg az oroszlánt, amikor egyszer hó esett. 23 Ugyanő ölt meg egy öt könyök magas egyiptomi férfit, akinek lándzsája akkora volt, mint a szövőszék zugolyfája. Egy szál bottal szállt szembe vele, kiragadta az egyiptomi kezéből a lándzsát, és saját lándzsájával átütötte. 24 Ezeket cselekedte Benájá, Jójádá fia, és ő is híres volt a három hős között. 25 Híres volt a harminc között, de azzal a hárommal nem ért föl. Dávid a testőrök parancsnokává tette.

26 A sereg vitézei pedig ezek:

Aszáél, Jóáb testvére,

Elhánán, a betlehemi Dódó fia,

27 a haróri Sammót,

a pelóni Helec,

28 a tekóai Írá, Ikkés fia,

az anátóti Abiezer,

29 a húsái Szibbekaj,

az ahóhi Ílaj,

30 a netófái Mahraj,

a netófái Héled, Baaná fia,

31 a benjámini Gibeából való Ítaj, Ríbaj fia,

a pirátóni Benájá,

32 a nahalé-gaasi Húraj,

az arbai Abiél,

33 a baharúmi Azmávet,

a saalbóni Eljahbá,

34 a gizóni Hásém fiai,

a harári Jónátán, Ságé fia,

35 a harári Ahiám, Szákár fia,

Elifal, Úr fia,

36 a mekérai Héfer,

a pelóni Ahijjá,

37 a karmeli Hecró,

Naaraj, Ezbaj fia,

38 Jóél, Nátán testvére,

Mibhár, Hagri fia,

39 az ammóni Celek,

a béróti Nahraj, Jóábnak, Cerújá fiának fegyverhordozója,

40 a jeteri Írá,

a jeteri Gáréb,

41 a hettita Úriás,

Zábád, Ahlaj fia,

42 Adiná, a rúbeni Sizá fia, aki a rúbeniek elöljárója volt, és vele harmincan voltak.

43 Hánán, Maaká fia

és a mitnibeli Jósáfát,

44 az asterái Uzzijjá,

az aróéri Hótám fiai: Sámá és Jeiél,

45 Jedíaél, Simri fia és testvére, a tíci Jóhá,

46 a mahavimi Eliél,

Jeribaj és Jósajá, Elnáam fiai;

a móábi Jitmá,

47 Eliél, Óbéd és a mecóbájái Jaasziél.