Benjámin törzsének helyreállítása

21 Izráel fiai megesküdtek Micpában: Senki sem adja közülünk a leányát feleségül benjámininak. 2 És a nép elment Bételbe, és ott volt egész estig Isten színe előtt, és fennhangon, nagy sírással sírt. 3 Ezt mondták: Ó, Uram, Izráel Istene! Miért van Izráelben, hogy ma Izráelből egy nemzetség hiányzik? 4 S másnap reggel fölkelt a nép, oltárt épített ott, és egészen elégő áldozatot és hálaadó áldozatot mutatott be. 5 Majd azt mondták Izráel fiai: Van-e valaki, aki nem jött föl a gyülekezetbe Izráel törzsei közül az Úrhoz? Mert egykor nagy esküvéssel fogadták meg, hogy aki nem jön föl az Úrhoz Micpába, az mindenképp haljon meg. 6 Izráel fiai ugyanis megszánták testvérüket, Benjámint, és azt mondták: Kivágatott ma egy törzs Izráelből. 7 Mit cselekedjünk azokkal, akik megmaradtak, hogy feleséget kaphassanak? Mert mi megesküdtünk az Úrra, hogy nem adjuk nekik feleségül a leányainkat.

8 Ekkor ezt mondták: Van-e valaki Izráel törzsei közül, aki nem jött föl az Úrhoz Micpába? És íme, Jábés-Gileádból nem jött föl senki a gyülekezet táborába. 9 Mert mikor számba vették a népet, kitűnt, hogy nem volt ott senki Jábés-Gileád lakosai közül. 10 Ekkor elküldött a gyülekezet oda tizenkétezer harcban edzett férfit, és ezt parancsolták nekik: Menjetek el, és hányjátok kardélre Jábés-Gileád lakóit, még az asszonyokat és a gyermekeket is! 11 Ezt tegyétek: minden férfit és minden olyan asszonyt, aki már férfival hált, öljetek meg. 12 Találtak azonban Jábés-Gileád lakói között négyszáz szűz leányt, akik még nem ismertek férfit, nem háltak senkivel, és ezeket elvitték a táborba, Silóba, amely Kánaán földjén volt.

13 És követeket küldött az egész gyülekezet, és üzent Benjámin fiainak, akik a Rimmón szikláján voltak, és békességet ígértek nekik. 14 Így tért vissza abban az időben Benjámin, és nekik adták feleségül azokat, akiket meghagytak a jábés-gileádi nők közül. De így sem jutott nekik elég. 15 A nép bánkódott Benjámin miatt, hogy az Úr ilyen rést ütött Izráel törzsein.

16 Akkor azt mondták a gyülekezet vénei: Mit tegyünk, hogy a többiek is feleséget kapjanak? Mert Benjáminból kipusztultak az asszonyok. 17 Ezt mondták: Benjámin birtoka örökség szerint azoké, akik megmaradtak, mert nem szabad Izráelben egy törzsnek sem eltöröltetnie. 18 De mi nem adhatunk nekik feleséget leányaink közül, mert így esküdtek meg Izráel fiai: Átkozott, aki feleséget ad egy benjámininak! 19 Ekkor ezt mondták: Íme, az Úrnak esztendőnként való ünnepnapja lesz most Silóban, amely északra van Bételtől, kelet felé a Bételtől Sikem felé vivő országút mellett, Lebónától pedig délre. 20 Ezt parancsolták tehát Benjámin fiainak: Menjetek el, és leselkedjetek a szőlőkben. 21 Ha látjátok, hogy jönnek Siló leányai, hogy táncoljanak a körtáncban, jöjjetek elő a szőlőkből, és ragadjon el magának mindenki feleséget Siló leányai közül, és menjetek el Benjámin földjére. 22 Ha aztán apjuk vagy testvéreik hozzánk jönnek perelni, akkor azt mondjuk nekik: Könyörüljetek rajtuk érettünk, hiszen nem hozhattunk mindegyiknek feleséget a háborúból, és mivel nem ti adtátok nekik, most nem terhel vétek benneteket.* 23 Így is cselekedtek Benjámin fiai, és feleséget szereztek számuknak megfelelően a táncolók közül úgy, hogy elrabolták őket. Azután elmentek, hazatértek örökségükbe, fölépítették a városokat, és azokban laktak. 24 Izráel fiai­ pedig eltávoztak onnan abban az időben, mindegyik a maga törzséhez és háznépéhez. Elment onnan mindenki a maga örökségébe.

25 Ebben az időben nem volt király Izráelben, azért mindenki azt tette, ami jónak tűnt neki a maga szemében.